[{"img":"http://dka.oszk.hu/020900/020926/farkasreti_hatar_gy.jpg","title":"Határ Győző","description":"Farkasréti temető: 60/8-1-73 Határ Győző (Hack Viktor) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, filozófus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 1933-ban a Markó utcai Bolyai Főreálban érettségizett. Univerzális tehetség. 16 évesen már a Zeneakadémián tanult hegedülni, melléktanszakon pedig zongorázni. A zenetanulással 17 évesen felhagyott, mert tanulmányi versenyen elért eredményei alapján, felvételt nyert a Budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karára Borbiró Virgil mellé. 1938-ban szerzett diplomát.\r
\r
Egyetemi évei alatt falta a filozófusokat, a nyelveket és a nőket: megtanult németül, olaszul, spanyolul, franciául, angolul. Egy évfolyamtársa szerb-horvátra tanította, orosz emigráns, nagypolgári családból származó szeretője pedig oroszra.\r
\r
Építészként, még diploma előtt Hajós Alfréd irodájában dolgozott. 1943-ban államellenes szervezkedés miatt elítélték, a Sátoraljaújhelyi Törvényszéki Fogházba került. Itt élte meg 1944. március 22-én a Sátoraljaújhelyi börtönlázadást, amit betörő SS egységek segítségével fojtottak el. A rabok élete - visszaemlékezések szerint - csak a sebesült börtönparancsnok (Lindenberger Lajos) közbelépésén múlt, aki nem engedte, hogy a sétaudvarra terelt több száz elítéltet a börtönt felügyelő Honvéd Vezérkari Főnök engedélye nélkül legéppuskázzák.\r
\r
Büntetőszázadba tették, ahonnan 1944 végén, korábbi rabtársa segítségével sikerült megszöknie.\r
\r
Pestre menekült, a Wallenberg-házban vészelte át a nyilasok rémuralmát. A Svéd-Ház lerohanását (1945. január 7.) egy szekrény felső polcán elbújva élte túl. Ezen az éjszakán innen mintegy 130 embert hurcoltak el és lőttek a Dunába.\r
\r
A szovjetek bevonulása után szerencséje és orosz tudása életmentőnek bizonyult. Többször mentett meg nőket, asszonyokat az óvóhelyekre be-betörő katonák erőszakoskodásaitól, saját magát pedig a \"málenkij robot\"-tól. A béke beköszöntével nehéz, keserű évek következtek. A \"pártmaffia\" mindenhol utolérte. Gerő Ernő feljegyezteti a nevét, amikor egy rabtársáról érdeklődött nála. Édesanyját és nagybeteg apját is meghurcolták. 1949 közepén elhatározta hogy disszidál. 1950. január 13-án a határ közelében elfogták. A Szegedi Fegyház és Börtönbe került, ahol vallatták, aminek következtében a bal fülére elveszítette a hallását. Két és fél évet kapott, amiből közel egy évet köztörvényesek között, a szegedi Csillag \"börtönköztársaságában\" töltött le. Ezután egy rabokból verbuvált titkos mérnöki irodába került a Gyűjtő Kisfogházába. Itt a pénteki kivégzések kivételével - amikor falhoz állítva, szó néllkül és mozdulatlanul kellett hallgatniuk a halálraítáltek utolsó kiáltásait - viszonylag jó körülmények között tartották őket. Munkájuk szakirodalom fordításából, kaszárnyák, erődrendszerek, utak tervezéséből állt.\r
\r
Miskolcra szállították, a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem építkezésére (itt ismerkedett meg Cziffra György zongoraművésszel, akit kőfaragásra osztottak be, és csak fortélyok árán tudta megkímélni a kezét).\r
\r
Később visszakerült a Sátoraljaújhelyi Országos Börtönbe, majd Hejőcsabára. Onnan büntetésből - a konyhán az ételért kitört verekedés miatt, amit \"élelemfelvétel megtagadásának\" minősítenek - a hírhedt Márianosztrai Fegyház és Börtönbe vitték. Szabadulása után egy évet az Állami Ipari Tervezőirodában dolgozott. Szőllősy Klára közreműködésével újra műfordítást vállalt. Fordított többek között Lion Feuchtwangert, Jack London-elbeszéléseket, később Laurence Sterne Tristram Shandy című munkáját. Lassanként visszakerült a magyar irodalom vérkeringésébe. 1955-ben Rabelais Gargantua és Pantagruel fordítására kapott szerződést, a művel a forradalom kitörése miatt soha nem készült el.\r
\r
Ekkortájt történt, hogy vőlegényjelöltként, épp háztűznézőből jövet, a Szegedről Pestre tartó vonaton megismerte későbbi feleségét, Prágai Piroskát. Szerelmes csatangolásaikból született meg a Tururu és Türürü című meseregény.\r
\r
Az 1956-os forradalom a Visegrádi Alkotóházban érte. Orosztudásának ezúttal a forradalmárok vették hasznát: orosz kiskatonák kihallgatásában segített. 1957-76 között a BBC magyar adásának munkatársa volt, 25 éven át angol diplomatákat tanított magyarra a brit külügyminisztérium megbízásából. Két héttel halála előtt, részt vett az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából, a St. James's palotában, Károly trónörökös jelenlétében és fővédnökségével rendezett megemlékezésen. Az író 56-os visszaemlékezéséből olvasott fel. A londoni St. George's kórházban érte a halál, feleségét csak tíz nappal élte túl.\r
\r
Temetése 2007. január 23-án 15 órakor volt Budapesten, a Farkasréti temetőben. Búcsúztatót mondott többek között az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, John Nichols, akit ő és felesége tanított magyarra, valamint Hiller István miniszter. Az alkotót az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekintette.\r
\r
Szellemi hagyatékát: több tízezer kötetes könyvtárát, videokazettáit, rádióműsorairól készült felvételeket a Petőfi Irodalmi Múzeumra hagyta, wimbledoni háza és annak berendezési tárgyai felett pedig a magyar állam rendelkezhet. \r
(Forrás: Wikipédia)","topics":["Határ Győző (1914-2006)","síremlék","temető","sírfelirat"],"id":"020926"}]

#Határ Győző (1914-2006)

Határ Győző